2022. november 17., csütörtök

Országos Kéktúra (1-es és 2-es számú, OKT-018-021): Csényeújmajor (Sárvár)- Gérce

Sokáig tartogattam azokat a szakaszokat, melyek jellemzően sík vidéken, esetleg burkolt, vagy rosszabb időben is jól járható utakon vezetnek. Ilyen volt az Országos Kéktúra 18-as és 21-es szakasza, mely minden komolyabb szintemelkedés nélkülözött. Tekintve, hogy a túrát megelőző, és az azt követő napon is esett, illetve eshet, a helyszín választása tökéletesnek tűnt. 
Maga Csényeújmajor közigazgatásilag Sárvárhoz tartozik, de attól körülbelül 2 kilométerre található lényegében a semmi közepén. A településen két egykori, a 19. században, klasszicista stílusban épült marhaistálló található, vele szemben egy kápolna.

Érkezés Sárvárra a 333-as Gysev Szilivel

Kápolna és pecsételőpont Csényeújmajornál

Egykori marhatelep

Utamat itt kezdtem, mely Sárvár érintésével Gérce településig tartott. A bő 15 kilométeres túra első kilométere a Gyöngyös- patak melletti töltésen haladt végig. A borult, párás, ködös időnek köszönhetően egészen misztikus képet festett a környék. Sárvár kertesházas övezetéhez érve a jelzés rögtön bevezetett a városba, melynek révén először az Esze Tamás, majd a Nádasdy Ferenc utcán kellett végig haladni. Sárvár sokat változott azóta, mióta utoljára erre jártam- előnyére. Amerre a jelzés vezetett szépen felújított, rendezett házak, utcák sorát láttam. A jelzés természetesen elvezetett a város legfőbb nevezetessége, a Nádasdy- vár mellett is, majd ezt követte a csónakázó tó. A sárvári pecsétet itt lehetett beszerezni, majd ismételten a város külterülete felé vettem az irányt gyorsított tempóba, miután elfényképezgettem a rendelkezésre álló idő egy részét...

A Nádasdy- vár Sárváron

Csónakázó- tó. Korábban a vasútállomásnál, majd a Nádasdy- várnál, most pedig itt lehetett beszerezni a sárvári pecsétet

Átkelés a Rábán

Háttérben a Haraszti- erdő

A Rába felett átkelve elhagytam Sárvárt, és a városhoz tartozó Hegyközség mellett elhaladva, a jelzés a Haraszti- erdőbe vitt. Itt nem sokkal korábban útvonal módosítás történt, ezáltal az egész túra nagyjából 1,5- 2 kilométerrel lett rövidebb. Mivel ezen a ponton már jelentős mértékben éreztette hatását az aszfalton gyaloglás a lábaimban, ezért tartottam egy étkezéssel megszínesített rövid megállást. A pihenőt követően folytattam az utam a kék jelzéseket követve, melyek a 84-es utat keresztezve ismételten a Haraszti- eredőbe vitt. Eseménytelen erdőjárás következett, majd bő két kilométer megtétele és a 834-es út keresztezését követően, az erdőt hátrahagyva, a jelzés a Sitke melletti murvás földútra vezetett. A régi bánya mellett elhaladva, a távolban már látszódtak Gérce kertesházai. A településre beérve, az önkormányzat épületénél volt lehetőség pecsételni.

A Kálvária- kápolna Sitke mellett


Ahogy a Lázbérci- víztározónál, úgy itt sem kellett minden második méternél a lábam elé nézni, vagy azon elmélkedni, hogy az esetleges durvább szintváltozásokat milyen módon győzöm majd le. Ez a fajta monotonitás volt az, amely számomra kifejezetten szerethetővé tette a Csényeújmajor és Gérce közötti 18-as és 21-es számú túraszakaszokat. 


A mai túra útvonala:

    Csényeújmajor (Sárvár)-
   Sárvár, várpark-
   Sárvár, csónakázó- tó-
   Sárvár, Hegyközség-
    Haraszti- erdő-
    Sitke, Kálvária kápolna-
   Gérce


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése