Szent László templom

Ferike születése előtt vagyunk nagyjából egy héttel. Sok érdekességet tartogatott az idei KÖN (Kulturális Örökség Napok) is, most azonban már nem látogattunk meg egyetlen egy épületet, palotát sem- habár nekem voltak ilyen irányú terveim. Korábban olvastam, hogy nyílt nap van egy-egy templomban, de már nem szívesen hagytam volna egyedül Évit, ezért nem is túlságosan foglalkoztam a lehetőséggel . Az egyedüli, még állandó program, a szombat esti vagy vasárnap délelőtti mise Attila atyával. Ma is erre mentünk, mikor láttuk, hogy a bejárattól balra lévő ajtó nyitva áll. Itt lehet felmenni a toronyba, de nem témáztunk róla sokat, mert a templomba beérve rövidesen kezdődött a mise. A szertartást Beer Miklós püspök atya tartotta nagy meglepetésünkre. Mint kiderült, ünnepi mise volt ez, ami a remek kórusnak köszönhetően inkább egy hangversenyre hasonlított, mintsem egy misére. Az amúgy másfél órásra nyúlt program végén Attila atya meghirdette, hogy a templom látogatható. A gép épp nálam volt, így el sem akartam hinni, hogy ekkora mákom van. Évi is szeretett volna jönni értelemszerűen, de először én, majd finoman Attila atya próbálta meggyőzni arról, hogy várandósan, szülés előtt pár nappal, nem biztos, hogy olyan jó ötlet fellépcsőzni a toronyba. Végül én mentem egyedül, pár látogató kíséretében, a sekrestyés vezetésével. 

Az erkélyekig jutottunk
Az erkély szinten járunk, kijárat az erkélyre
Kőbánya az erkélyről nézve. Szemben a háttérben a Határ úti tv torony, balra a Kőrösi Csoma (Pataki) művelődési központ, jobbra az Önkormányzat épülete
A Szent László templom metszete
A harangok története. A háttérben lévő vaslépcső a harangok szintjére vitt
Működésben lévő harangok- közvetlen közelről...
A tetőtérben vagyunk...
...az oltár felett
Na ezek nem tudom mik. Stukkók?


A lépcsőház ablakai
A templom tervezője, Lechner Ödön szobra a Kőrösi Csoma Sándor úton
Ha tudtam volna a programról, biztosan viszek állványt is. Így azonban csak az iso- borzasztós képek gyártása volt a biztos, kék órában. Végül kb. fél órás nézelődés, fotózás után tértem vissza Évihez. Bár sajnáltam az állvány dolgot, ugyanakkor nagyon örültem annak, hogy végül részt vehettem egy ilyen jellegű programon és nem maradt el idén sem a nagy őszi épületlátogatás.


2017.09.16

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése