Építette: gróf Sándor Vince
Tervezte: Pollack Mihály és Johan Aman, klasszicista stílusban.
Épült: 1803-1806-ban.
 |
| Épült 1803 és 1806 között |
A budavári telek, melyre később a palotát építették 1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Az építkezés pontos kezdetéről sajnos nem maradtak fent dokumentációk, annyi azonban bizonyos, hogy 1805-ben már állt az épület, homlokzatán azonban az átadás éve, 1806 szerepel.
A palota 1831-ig volt a Sándor család tulajdonában, ekkor eladásra került, az új tulajdonos pedig a Pallavicini család lett. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcot követően Albert főherceg költözött be (1851-1856 között), majd az 1867-es kiegyezést követően az épületet előbb bérbe adták az államnak, később a bérlést vásárlás követte. A Sándor-palotában a 2. világháborúig hivatalosan 19 kormányfő lakott, elsőként Andrássy Gyula. Ez idő alatt a palota struktúrájában, beosztásában, berendezéseiben több változás is történt, igazodva a mindenkori igényekhez. Az egyik ilyen átalakítás Ybl Miklós nevéhez fűződik. 1941 április 3-án itt lett öngyilkos Teleki Pál. A 2. világháborút követően az épületből gyakorlatilag egy romhalmaz lett, berendezéseinek egy része tönkrement, egy részét pedig széthordták, vagy a Szovjetunióba került kárpótlásként. Ezt követően a palotán csak állagmegóvó munkálatokat végeztek, ennek részeként lebontásra került a Dunára néző terasz, melyet még Ybl Miklós tervei alapján építettek az épülethez. Többször felmerült, hogy a Történeti, majd a későbbiekben az Építészeti múzeum költözzön be, ebből azonban semmi sem lett, azt leszámítva, hogy az épületet raktárként kezdték el használni. A 80-as évek végén turisztikai jellegű felújítást végeztek rajta, azonban a komoly, mindenre kiterjedő felújításra csak 2000-ben került sor. A palotát igyekeztek úgy felújítani, hogy helyiségei vissza tudják idézni az elmúlt 200 év minden fontosabb mozzanatát, ugyanakkor alkosson egy egységes arculatot. A palota 2003 óta a mindenkori Köztársasági elnök hivatala.
 |
| A Kerek-szalon stukkódíszes mennyezete, parkettája, dísztárgyai és a falfülkében elhelyezett szobrai a korai klasszicizmus (empire stílus) időszakát idézi. A társasági időtöltés egyik fontos helyszíne volt |
 |
| A szalont a négy égtáj felé nyíló ajtajai teszi különlegessé |
 |
| Az Empire-szalon kisebb, vagy szűkebb rendezvények helyszínéül szolgált, illetve szolgál |
 |
| A Goblein- terem. A helyiség a kiegyezés utáni időszakból igyekszik visszaadni egy csipetnyit. Bútorai a díszesebb neobarokk és neorokokó korszakot követik. A terem felszereltsége az akkori magas európai műveltség jelentőségét sugallja |
 |
| Szia Évi! :) |
 |
| Mária Terézia- szalon is a neobarokk korszakot idézi berendezéseivel. Az eredeti berendezési tárgyak még a bécsi Magyar Kancelláriáról származtak, melyeket Mária Terézia adományozott a Kancelláriának. Innen származik szoba neve. A falakat az egykori Habsburg uralkodók képei díszítik |
 |
| A Tükör- terem a tükrökkel borított vakablakairól kapta a nevét. Kialakítása díszes, de ugyanakkor egyszerűnek is mondható. Nagyobb megbeszélések, ebédek, kitüntetések színhelye, a köztársasági elnök első számú fogadóterme |
 |
| A Tükör- terem csillárjai |
 |
| Tükrökkel borított vakablakok és az ország, illetve az Unió zászlaja |
 |
| Az Elnöki tárgyaló különlegessége, hogy innen közelíthető meg a 2000-2002 között történt felújítás keretében visszaépített terasz, mely a Dunára néz. A tárgyaló ablakaiból a Várra és a Dunára látunk rá. A szoba a 2. világháború előtti utolsó időszakot eleveníti fel |
 |
| A Teaszalon. A Tükör-termet, illetve a Kerek-szalont köti össze a déli lépcsőházzal. Falain a képek, a palota első tulajdonosának a fiának, Sándor Móricznak állítanak emléket |
 |
| A Sándor-palota díszes lépcsőháza |
 |
| A palota keleti, Dunára néző homlokzata, illetve a lebontott, majd visszaépített terasz, mely az Elnöki tárgyalóból közelíthető meg |
Évinek köszönöm, hogy velem tartott! :)
Források: Wikipedia, A Sándor-palota című brosúra
2016.09.18
szívesen :) :)
VálaszTörlés