Ahogy korábban már írtam, nemcsak Budapestről, hanem az eddigiekhez hasonlóan, Mórról is folytatni tudtam a Kéktúrázást. Ez tette lehetővé a bakonyi túránkat is!
Ugyanis az utóbbi évek egyik legnagyobb álmaim egyike az volt, hogy Évi is végre be tudjon csatlakozni a Kékezésbe, ahogyan az a Ferike előtti időkben volt. Ez végre teljesült, sőt Tomi (az öcsém) is becsatlakozott egy kis szervezést követően. Így ez volt az első Kéktúránk ebben a felállásban, sőt Tomi kutyája, Troy is velünk tartott. :)
 |
| Kilátás a Széchenyi Zsigmond kilátó felé |
Abban biztosak voltunk, hogy a Bakonyban fogunk túrázni, abban viszont nem, hogy ez a túra a még be nem járt Bakonynána- Kisgyón szakasz lesz-e, vagy annál kisebb és esetleg megszakítjuk valahol. Hosszas gondolkodás után és sok mindent számításba véve végül a Csőszpuszta- Bakonynána szakaszra esett a választás. Miután autóval mentünk, végül egyszerűbbnek tűnt egy körtúrát szervezni, ezért Bakonynána után a Közép- Dunántúli Piroson (KDP) terveztünk visszatérni Tés érintésével Csőszpusztára. Ez egy nagyon jó ötletnek tűnt, a valóság azonban átírta az elképzelést- de kezdjük az elején!
Csőszpuszta határában raktuk le az autót, pecsételni a Barlangkutató Állomásnál tudtunk. Innen indultunk aztán Tés, Jásd érintésével Bakonynána felé. Eleinte gazos keréknyomokon kellett haladni, majd a Tésre vezető bekötőúton. Az igazi túra élmény itt kezdődött, ugyanis kb. 1 km aszfaltjárás után a jelzés jobbra vitt minket egy ereszkedő földútra. Mivel Tés fennsíkon fekszik, így a panoráma nem sokat váratott magára és már ereszkedés közben a szemünk elé tárult a Bakony északi féltekének hegyvonulatai.
 |
| A Széchenyi Zsigmond kilátó |
 |
| Kilátás a Bakony északi részére |
Hamar elértük a Széchenyi Zsigmond kilátót, aminek megmászása nekem már kisebb fajta bravúr volt- tekintve, hogy már nem igazán érzem jól magamat a kilátókban. A közös képek elkészülte után indultunk tovább Jásd felé, amely talán az egész túra legnehezebben járható része volt számomra. A murvás utat- amelyen később aztán visszafele jöttünk- sáros, csúszós ösvény váltott. Itt én sajnos sok időt vesztettem, hátráltatva ezzel a többieket, de bíztam benne, hogy a későbbiekben ebből majd tudunk faragni. Az ösvényt száraz időben kiválóan járható gyalogút váltotta, most azonban ezen folytatódott a csúszkálás Jásd felé. Közvetlenül Jásd határában a Siska- kútnál egy erdei pihenőnél megálltunk enni és Tomira mint mindig, most is számíthattunk: hozott chilis kávét és agavé szirupos teát, mi pedig sütit dobtunk a közösbe. :) Étkezés közben szóba elegyedtünk egy idősebb úrral, aki az erdőben keresett gombát. A pár perces társalgás után átgyalogoltunk Jásdon, ahol gyors pecsételést követően indultunk tovább Bakonynána felé. A túra során különféle gombákkal és növényekkel találkoztunk, aminek egy részét Tomi már ismerte, így nem kellett sokat találgatnunk a hovatartozását illetően.
 |
| A Szentkút Jásd határában |
Utunk Jásd után Szentkút és a Szűz Mária kápolna mellett vezetett, így ide is betértünk. Tominak ez már mind- mind ismerős volt, tekintve, hogy Ő tavaly végigjárta az Országos Kékkört. Szentkút után nyugodt, nyílt terepes séta következett egészen a Gaja- patakig, ahol aztán egy gázlón kellett átkelni. Buta voltam, mert ha a Tési malomnál jobbra fordulunk, akkor szépen hídon tudtuk volna átkelni és ugyanoda értünk volna, most azonban a bővízű Gaja- patak hordalékain, gázlóján kellett átvágni. Mivel Évi cipője nem igazán volt erre alkalmas, ezért Tomi épített nekünk egy rögtönzött hidat fákból és kövekből. Egy ideig szerencsére csak mi voltunk ott, mert az átkelés pillanatai több mint komikusak voltak, főleg ami engem illet. :) És akkor még itt volt Troy! Troy egyébként kiválóan bírta a túrát, neki semmi sem okozott különösebb problémát... :)
 |
| Küzdés a Gaja- patakkal |
Miután megküzdöttünk a Gaja- patakkal, jól járható gyalogút vezetett a Római fürdőig, eleinte enyhén emelkedve, majd az utolsó 200 méteren erőteljes ereszkedésben. A szurdoknál újabb megállás volt, a csúszós köveken el is vesztettem az egyensúlyom, pedig Tomi igyekezett sokat segíteni. Itt már azért elkezdett lassan- lassan sötétedni, ezért muszáj volt továbbindulni Bakonynána felé. Az ezt követő nagyjából másfél kilométeren a Gaja- patak völgyében haladtunk, szűk és helyenként sáros ösvényen. Mire Bakonynánára értünk gyakorlatilag már ránk sötétedett, így a hátunk mögött hagyott bő 10 kilométer után egy újabb "10-es" várt visszafelé.
 |
| A Római fürdő szurdok |
Bakonynánán elfogyasztottuk a maradék élelmünket, majd felkészültünk az "éjszakai üzemmódra". Tominál és nálam volt elemlámpa, azonban technikai okok miatt Tomi lámpáját nem sikerült életre kelteni, így maradt az enyém. Bakonynánán rám törtek a nosztalgikus emlékek, a Zirc- Bakonynána szakasz volt számomra az egyik legnehezebb túraszakasza a Kéktúrának időjárás szempontból. Az út során az árnyékban is 28 fok volt, nem beszélve a napon. Az utolsó kilométereket félholt állapotban tettem meg- jó kis napszúrás lett belőle...
Most azonban így délután 5 körül kellemes 8-10 fok volt, kiváló túraidő!
Elindultunk tehát visszafelé egy aszfalt úton enyhe emelkedésben. Nemsokkal később alánk kanyarodott az Eplény felől érkező KDP és az aszfaltos utat is egy kiváló állapotú murvás út váltotta, az amelyen korábban a tési kilátót is elértük. Az út során néhol lekapcsoltam a lámpát, így a sötét erdőt csak a csillagok világították meg. Leírhatatlan élményben volt részünk! Az út során állati hangokat, zörejeket nem hallottunk, azonban vadászatból eredendő puskalövéseket annál inkább, ami mindannyiunkat tudat alatt egy kicsit nyugtalanított, hisz ha visszafordítanak minket, akkor gyakorlatilag késő estére értünk volna csak haza.
Nagyjából másfél kilométerrel azután, hogy a KDP alánk kanyarodott, most azon kellett volna folytatnunk az utunkat jobbra térve, a murvás utat elhagyva Tés felé. Azonban akkora dagonyán kellett volna átvágnunk, amelynek a végét a sötétben nem is láttuk, ezért meggyőztem a Tomit, hogy maradjunk a néhány kilométerrel hosszabb, de fényévekkel jobban járható murvás úton, ha nem akarunk a sárban szenvedni, az egyetlen elemlámpa fényénél. Az érvelés hatásos volt, folytattuk az utunkat a Széchenyi Zsigmond kilátó felé a sötétben- immár a Piros Tanösvény jelzése mellett. A kilátó közelében remek kilátás nyílt Jásd, Szápár és Csetény fényeire. A kilátónál nem álltunk meg, hanem haladtunk tovább a murvás úton, amely Tést elkerülve egyenesen Csőszpusztáig vezetett minket. Mire odaértünk, kellően hullák voltunk, talán még mindig Troy volt a legjobb állapotban! :)
Ezen a túrát bő 20-22 kilométert mentünk, amely részemről talán a második leghosszabb túra volt, amit egy nap alatt tettem meg az Országos Kéktúra keretein belül. A további tervek között szerepel a nyúlfarknyi Kisgyón- Csőszpuszta szakasz bejárása, illetve természetesen a cserháti 19-es túra folytatása kelet felé. Hatalmas élmény volt hármasban túrázni, köszönöm, hogy eljöttetek!
A mai túra útvonala:
Csőszpuszta, Alba Regia Barlangkutató Állomás- Tés, Széchenyi Zsigmond kilátó-
Jásd, Szentkút-
Tési malom-
Római Fürdő szurdok-
Bakonynána, Alkotmány utca- 
Savanyú Jóska barlang-
Vackor- forrás-
Csepegő- árok-
Tési erdő-
Tés, Széchenyi Zsigmond kilátó-
Csőszpuszta, Alba Regia Barlangkutató Állomás
Bakonycsernye-
