2022. február 5., szombat

Országos Kéktúra (19-es számú, OKT-195): Bableves csárda- Hollókő

Folytattam az utamat kelet felé, de magát a 195-ös szakaszt nyugati irányba, Hollókő felé haladva teljesítettem. Még szinte el sem indultam, a csárdánál sikerült kifognom egy turista csoportot, akik persze nem siettek a pecsételéssel, ezért, hogy hasznosan töltsem a kiesett nagyjából 20 percet gyorsan megreggeliztem. Szerencsére ők Nagybárkány felé indultak, így én egy nyugodt, csendes erdőben indulhattam neki annak a szűk 10 kilométeres szakasznak, ami Hollókő irányába vezetett. 
A jelzés első körben a Bézma oldalában haladó egykoron bazalt kövekkel kirakott útra vitt, mely amennyire érdekes, annyira bokatörő is volt. Ezt követően egy tisztásra értem, melyről remek kilátás nyílt a Peleckére, illetve a Kecske- hegyre. Részben szerencsém volt, mert az erősen felhős, hűvös időben kiválóan lehetett haladni, nyáron azonban jó eséllyel a hőguta várt volna itt rám. A tisztást követően "országúti üzemmódba" kellett kapcsolni, ugyanis a jelzés a 2123-as út szélén haladva vitt be Alsótoldra, a településen azután balra fordulva ismét földúton lehetett haladni, keresztül a legelőkön. 

A Bableves csárda felé utazva megpillantható a híres urbex fogadó a 21-es út mentén

Ez már a Tepke. A közeli tervekben a hegygerincen végighaladó Bableves csárda- Nagybárkány OKT szakasz bejárása a cél

Útközben egy pár fokos, szokásosnak mondható létrát kellett megmászni, ami szintúgy szét volt rohadva, ahogy azt már korábban néhány kivételtől eltekintve megszokhattam. 
Jobbra tekintve az 566 méter magas Tepke vonulataira nyílt szép kilátás, legmagasabb pontján a Tepke kilátóval. A Kéktúra Nagybárkány felé vezető szakasza (tehát a másik irány) a Tepke gerincén halad végig, érintve a kilátót is, majd ezt követően fordul Nagybárkány, illetve Mátraverebély irányába. 
Visszatérve a jelenlegi túrámra, a nagyjából bő két kilométeres könnyed, de a korábbi csapadékhullások okán helyenként saras szakaszok után, Felsőtold határában a Kék jelzés éles bal kanyart vett és megkezdődött a kaptató a Szár- hegy gerincére. Azt nem tudom, hogy itt korábban milyen komolyabb időjárási események zajlottak, de kemény dagonyát hagyott maga után, mely többé- kevésbé jellemző maradt az út hátralevő részére is. Felfelé talán most kevésbé volt szívás haladni, azokat viszont nem irigyeltem, akik ugyanitt túrabot nélkül, vagy gyerekekkel szerettek volna lejutni. A kaptatót követően a korábbi legelős tisztás véget ért, a turistaút bevezette az erre túrázót az erdőbe. Rövid, de kényelmes erdőjárás következett, mely épp csak arra volt elég, hogy az ember kipihenje magát és felkészüljön a következő kaptatóra. A kavicsos, köves turistaút itt sem könnyítette meg az erre járó dolgát, de a kaptatót követően a brutális panoráma kárpótolt mindenért. 

Panoráma az Isten tenyere kilátóhelyről

Nem egy szokványos kilátóhely az alig 1 éve átadott Isten tenyere kilátó

Az alig egy éve ide épült Isten tenyere kilátó környezetében sokan megpihentek, fotóztak, majd indultak tovább Hollókő, vagy Felsőtold felé. Hollókő felé érezhetően megnövekedett a turisták száma. Az öltözetükből ítélve egyesek nem teljesen voltak tisztába azzal, hogy hova is jöttek, mert inkább illetek volna a füredi Anna- bálba, mint ide. 

Kilátás a Szár- hegyről

A Hollókői- vár a Gomb- hegyi- rét felől fotózva

Távolban a Tátra ( nem a villamos :))

És ismét Hollókőn

A Szár- hegy gerincén haladva sok helyen meg lehetett állni és gyönyörködni a kilátásban. A többszörösen saras, dagonyás és olykor meredeken ereszkedő útszakaszokon nem volt egyszerű a haladás, ami főleg azoknál okozott nehézséget, akik viszonylag ritkán látogatják az erdőt. Rejtély, hogy egyes "Anna- bálra készülő" turisták hogyan tudtak a sarasabb szakaszokon fel és lemászni.
A Hollókői várhoz érve még volt idő fotózni, illetve szétnézni a településen. Gondolatban már nagybárkányi szakaszra koncentráltam, de az időközben kiírt OKT-70 átírta a terveket...


A mai túra útvonala:

   Bableves csárda-
  Alsótold-
    Felsőtold-
   Szár- hegy-
    Hollókő