Az idei évet az Országos Kéktúra Mátraverebély és Nagybárkány közötti szakaszával indítottam. Szerettem volna minél hamarabb leérni, hogy még elcsíphessem a hajnali talajmenti fagyokat, ezzel időt és energiát spórolva magamnak a sár tekintetében. Ez a terv jórészt be is vált, mert a Polgármesteri Hivatalnál történő pecsételést követően, a települést elhagyva az ösvény emelkedni kezdett a Csapás- tető oldalában, ahol igencsak megszenvedtem volna minden méterért, ha addigra felolvad a talaj. Az elvadult bokros között húzódó szűk ösvény egyszer csak nyílt terepre ért, az úgynevezett Verebélyi legelőkre. A nyílt terepet keresztezve az emelkedés nem állt meg, sőt az elvadult bokrost követően, most egy elvadult erdőségbe vitt a jelzés. Itt a turistaút már szélesebb volt, ezért könnyebb volt maga a gyaloglás is. Bő másfél órás kaptatót követően értem el a 340 méter magas Csapás- tető csúcsát, ahonnan már lényegében lefelé vezetett az út.
 |
| Mátraverebély, Nagyboldogasszony- templom |
 |
| Tari kereszt |
Miközben Szentkút felé ereszkedtem először emberi hangokra, majd inkább üvöltésre lettem figyelmes. Olyan volt, mintha focimeccsen szurkoltak volna, vagy esetleg valamiféle falunapot rendeztek volna, ahol épp valami vetélkedő folyt. A hangok egyre inkább felerősödtek, ahogy egyre közelebb értem a kegyhelyhez, majd egy idő után halkulni kezdett. Bár nem volt jó érzés hallgatni, mert kezdett olyan "vadászat szagúnak" tűnni az egész, abban azért bíztam, hogyha így is van az engem érinteni nem fog.
 |
| Szentkút, Nagyboldogasszony bazilika |
 |
| Szabadtéri misézőhely |
Mátraverebély- Szentkútra érve már semmit sem hallottam ebből, így a figyelmem a kegyhely látványosságaira terelődött. Természetesen mint ahogy már megszokhattam, az időből mindig hiányt szenvedek, ez pedig most sem volt másképp, ezért az olyan helyeket mint a Nagyboldogasszony kegytemplom, vagy épp a szabadtéri oltár, csak felületesen tudtam megtekinteni. A zarándokhelyet elhagyva jól járható, széles turistaúton folytattam az utamat Sámsonháza felé. Mielőtt azonban végleg magam mögött hagytam volna a zarándokhely térségét, még megtekintettem a Szent László- forrás helyét, illetve az ahhoz vezető szűk szurdokot. Itt a hatalmas köveken történő "ugrabugra" további időt vett el a túrából, ezért viszonylag gyorsan visszatértem a Kék útra. A szurdokban amúgyis minden le volt fagyva, így a geológiai látványosságon túl sok időt nem lett volna értelme itt eltölteni.
 |
| A Szent- kút |
Utam a továbbiakban a Szentkút- patakkal párhuzamosan haladt. Egy idő után a zarándokhelyről érkező kirándulók elfogytak körülöttem, így ismét egyedül maradtam a Kéktúra útján. A zarándokhelyhez közeli Vörös- haraszthoz érve azonban a Kéktúra járásom talán legkellemetlenebb esete ért: most először sikerült belefutnom egy vadászatba!
 |
| A Szent László forrás és szurdok |
Ez rögtön megmagyarázta a túra elején hallott üvöltéseket, amire lényegében legyintettem is, mert úgy gondoltam, hogyha még vadászat is, engem az nem fog érinteni. Ezúttal viszont érintett, nem is kicsit. A Kéktúra ezen szakasza lezárásra került és nem is mehetett át rajta senki órákon át. Ezen a ponton három lehetőség állt előttem: az első opció az volt, hogy vagy feladom a túrát és egy másik időpontban újra nekivágok, a második opció a terület elkerülése volt, a harmadik pedig az, hogy átvisznek autóval Sámsonházára.
 |
| A Kéktúrát magam mögött hagyva, immár a Mária út jelzéseit kellett követnem |
Az első opció szóba sem jöhetett, a harmadik esetben pedig bár jól esett a felajánlás, lelkiismereti okokból nem éltem vele, hisz ez a Kéktúra és alternatív megoldásokhoz csak vészhelyzetben, vagy egyéb különleges esetekben, esetleg rajtam kívülálló okokból nyúlok. Így tehát nem maradt más mint a második opció, a kerülés. A vadászterület elkerülésére csak egyetlen útvonal kínálkozott, az eddig a Kéktúrával közös turistaúton haladó lila jelzésű Mária út. Emlékszem anno a Pilisben, a Gerecsében, de a Vérteseben is elég sokszor találkoztam az írott "m" betűvel, illetve annak különböző színű változatával, így nem volt idegen a túraútvonal.
 |
| Megérkeztem Márkházára, az eredeti útvonaltól mintegy 3 kilométerre, északi irányban |
 |
| Irány Sámsonháza térsége |
A kerülővel járó plusz idő viszont annál jobban aggasztott, így némi adrenalinnal és a sümegi túra óta még mindig eltérő mértékben fájó bokával indultam neki az új célpont, Márkháza felé. Útközben azzal számoltam, hogy a kerülő rosszabb esetben is csak egy-két kilométer pluszt jelenthet, így még időben eljuthatok Nagybárkányba, igaz Sámsonháza így lényegében kimarad. A hátam mögött hagyott Kéktúrát követően a Mária út emelkedésnek indult, majd az Engesztelő rétet elérve szintben haladt tovább Márkháza felé. Furcsa érzés volt úgy belépni a faluba, hogy oda jó eséllyel sose jutottam volna el, ha nincs az a vadászat...
 |
| Kilátás a hegyekre |
 |
| Visszatekintés Márkháza irányába |
 |
| Ismét a Kéktúrán. Előttem Nagybárkány... |
Márkházán aztán elbúcsúztam a jobbra élesen elkanyarodó Mária úttól mely Nógrádmegyer felé vette az irányt. A hosszú Rákóczi utcán végig haladva magam mögött hagytam Márkházát, majd ráfordultam a 21135-ös számú harmadrendű országos főútra, mely már Sámsonháza felé vezetett. A főúton bő két kilométert kellett gyalogolnom, mire Sámsonháza közelében alám fordult a szemből érkező Kéktúra. Normális esetben szemből kellett volna érkeznem és a főútról balra lefordulva Nagybárkány felé venni az irányt, most azonban jobbra fordultam. Ismét egy rövidebb, de meredekebb kaptató következett a Nagybárkányt Sámsonházával elválasztó dombra, melyről még épp leláttam Sámsonházára, majd pár száz méter megtételét követően már Nagybárkányra. A településre érve pecsételtem, majd kisvártatva felszálltam a Tar felé induló buszra. Bár rajtam kívül álló okokból nem sikerült a teljes szakaszt a Kéktúrán teljesíteni, ugyanakkor nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy a túrát nem kellett feladnom, pecsételőpont nem maradt ki és a túraszakasz a kerülővel együtt is alig volt egy-két kilométernél több. Sose legyen rosszabb...
A mai túra útvonala:
Engesztelő- rét-
Márkháza-
21135-ös számú út-
Mátraverebély-
Mátraverebély~ Szentkút-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése