2022. november 19., szombat

Országos Kéktúra (1-es számú, OKT-017-016): Csényeújmajor (Sárvár)- Szeleste

Két nappal később ismét Csényeújmajoron találtam magam, ezúttal azonban a másik irányba indultam, Szeleste végcéllal. A mintegy 16 kilométeres túraszakaszt úgy kellett megtennem, hogy mindössze 5 órám volt az egész túrára, különben fenn állt a veszélye annak, hogy csak késő éjszaka érek haza. Az Országos Kéktúra 17-es és 16-os résszakasza megint csak azoknak kedvezett, akik jól bírják az ingerszegény, monoton gyaloglást, gyakorlatilag nulla szintemelkedéssel. 

Csénye, Deák Ferenc utca


Az első pár kilométert a 8458-as számú, meglepően nagy forgalmú harmadrendű út szélén kellett megtennem. Bár én se rajongok az aszfaltos szakaszokért, ezért cserébe gyorsabban tudtam haladni és nem állt fenn annak a veszélye, hogy elvágódok az avar alatt megbújó kövekben, gödrökben, gyökerekben. Csényére érve a jelzés a főúton vitt volna tovább, én azonban letértem jobbra, hogy megnézhessem a település egyik látványosságát, a hosszú Deák Ferenc utcát szegélyző Kálváriát.

Csényét a hátam mögött hagyva és visszatérve a főútra, újabb 1 kilométeres szilárd burkolatú gyaloglás következett, majd a jelzés hirtelen az út jobb oldalán húzódó ligetes erdőbe vitt. A túrán először gyalogoltam földúton. A parcellás felosztású erdőben balra és jobbra kanyarodva végül kiértem ugyanarra az útra, amelyről nem sokkal korábban letértem. Vasúti kereszteződés következett, melynél mindig kísértésbe esek, hogy megnézem a telefonomon, nem-e jön egy jól fotózható vonat. :)

Ezúttal azonban nem volt szerencsém, de nem is nagyon bántam, tekintve, hogy az idő szorított. A kereszteződést követően ezúttal a 8458-as számú út kanyarodott le a lábam alól, én pedig egy bokrokkal szegélyezett nyílegyenes földútra tértem rá. A korábbi erdővel szöges ellentétben, most egy teljesen nyílt terepre értem. Eddig alig találkoztam túrázóval, most azonban egy komplett csoport baktatott előttem, melyet muszáj volt beelőznöm a túra egyetlen közbenső pecsételőpontjáig, Bögötig. Bár Bögötön két pecsételési lehetőség is volt, nekem értelemszerűen a túraútvonalhoz közelebb esőt kellett elérnem, különben lekéstem volna a Szelestéről induló buszomat. A jellemzően középkorú hölgyekből és urakból álló csapatot végül közvetlenül a település határában sikerült hátra hagynom, de jó eséllyel ez is annak volt köszönhető, hogy a földút idővel szilárd burkolatra váltott. A pecsételés minden rám jellemző precizitást nélkülözött, melynek eredményeképp tovább is állhattam a szokásosnál gyorsabban (erre még Évike is elégedettem csettintett volna :)).

Bögöt határában egy rövid időre ismét a 8458-as számú útra vitt a jelzés- a túra során immár harmadjára. Pár száz méter megtétele után, az előbbihez hasonló földút következett, mely már a Váti- erdőbe vitt. A rohamtempó okán ekkora azonban már kezdtem elfáradni, ugyanakkor az órámra tekintve felsejlett a remény, hogy elérem azt a buszt amivel még időben visszaérek Mórra. Az előbb említett hátrahagyott kiscsapat hangja egy ideig még elkísért, de egy idő után felváltotta a közeledő 88-as főút moraja. 

Bögöt után járunk, a Váti- erdőben




A jelzés ezen a ponton a 88-as útra vitt, de pár perces gyaloglást követően gyorsan le is vitt róla. Szilárd burkolatú úton folytattam az utam- ismét a Váti- erdőben. A forgalom moraját hamar átvette az erdő csendje. Nagyjából másfél kilométeres gyaloglást követően a jelzés az eddigi aszfaltos útról jobbra, egy földútra vitt. A sűrű erdő nyiladékaiban volt szerencsém pár őzet közelről is megpillantani, de a kezdeti meglepettség után gyorsan tovább is álltak. Az erdőt hátrahagyva egy szántós határán vezetett tovább a Kék jelzés. Utam végét az alsószelestei vasútállomás és az M86-os autóút mögött megbúvó házak jelezték. Szelestén a pecsételést követően a busz érkezéséig még enni is volt idő, amivel igazán nem számoltam. Bár sokak számára ez a túraszakasz kifejezetten egyhangú lehet és én se mondanám azt, hogy ez a Kéktúra legjobbja, ettől függetlenül amit nyújtani tudott, az kifejezetten tetszett.

A Váti- erdőt elhagyva egy szántós mellett vezetett az út

Átkelés az M86-os autóút felett...

...és érkezés Szelestére


A mai túra útvonala:

    Csényeújmajor (Sárvár)-
   Csénye-
   Porpác, vasútállomás-
    Bögöt-
   Váti- erdő-
  Ölbő- Alsószeleste, vasútállomás-
   Szeleste


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése