2 hónap után visszatértem a keleti országrészbe és folytattam az utam Mátraverebély felé. Ezúttal a kimaradt Becske- Cserhátsurány szakaszra esett a választásom, mely a Szanda-hegy megmászását és több település érintését foglalta magában. Igazi cserháti túrának ígérkezett.
Valahol Nógrád megyében |
Becskén a hosszú Kossuth Lajos utat elhagyva a turistaút azonnal emelkedésnek indul, nem volt sok idő a bemelegítésre. Turistautak, földutak, erdészeti utak váltakoztak, a Szanda- hegyhez közeledve mind meredekebbé váltak. A túra különlegességét az adta, hogy itt tettem meg az 500. kilométeremet az Országos Kéktúra ösvényén és ennek bűvöletében még nem igazán foglalkoztam a várható nehézségekkel, pedig később volt belőle bőven.
A Szanda- vár |
Kilátás a Vár- hegyről |
A Szanda- hegy nyergéhez érve a túrázó eldönthette, hogy balra kanyarodva folytatja az útját Szandaváralja felé a Kéken, vagy jobbra kanyarodva a Kék "L" jelzésen elindulva felmegy a várhoz. Én az utóbbi jelzésekre már ritkán megyek, tekintve hogy azok jellemzően olyan terepre visznek, melyet nehezen és jelentős időveszteséggel tudok csak leküzdeni. Most azonban kivételt tettem, mert kíváncsi voltam a várra és relatív az időbe is belefért a kitérő. Avaros, köves, emelkedős szakaszokat kellett magam mögött tudni, mire a várhoz értem. Mivel számomra nehezen járható utakkal lehetett volna csak a várba jutni, annak csak a homlokzatáig mentem. A kilátás bár szép volt, ugyanakkor valahogy nem azt kaptam amire számítottam. Vélhetően a pára miatt nem lehetett annyira ellátni mint gondoltam és a fotóim is mind tökéletesen ellenfényesek lettek, beleértve magát a Szanda- várat is. Az ilyen képeket zsigerből dobom a kukába és most is csak szemléltetésképp tartottam meg párat. Ezzel a kissé keserű szájízzel folytattam az utamat Szandaváralja felé, immár a hegy túloldalán. A településre érve pecsételtem, majd indultam tovább Terény felé. Az eddigi erdei hegymászós szakaszt felváltotta a szántóföldes nyílt terep, melyen általában jól lehet haladni, most azonban a nedves talaj miatt az út agyagossá vált, így az jelentős mértékben hátráltatta az előrejutásomat.
Szandaváralja szépen felújított lakóházai közül az egyik |
Mire Terénybe értem már bőven éreztem a lábamban a hátrahagyott kilométereket, a korábbi agyagos sár jelentős energiákat vett ki belőlem. A településen nincs pecsételőpont, ezért csak keresztül kellett sétálni az utcákon. Egyébként sok szép és felújított palóc ház áll itt, mondhatjuk úgy is, hogy egy "felfedezetlen Hollókő" az egész község.
A Szanda- hegy és Szandaváralja látképe ezúttal a másik irányból, a Hucskó- hegyről, ellenfényben... A hegy baloldali csúcsán található a vár |
A Terényi- szántók panorámaképe. Jobb oldalt a már egyre messzebb lévő Szanda- heggyel |
Terény takaros palóc házai |
Terényt elhagyva ahogy Szandaváralja esetében is, úgy most is emelkedésnek indult az út, visszatekintve a Szanda- hegyre az egyre távolibbnak tűnt. Kevés olyan túrám volt ahol előre, vagy visszatekintve belátható az egész szakasz, ez most azonban ilyen volt. A település határában magasodó Hrabina és Öreg- szőlő magaslatait elhagyva egy újabb völgy következett, amiből ismét ki kellett kapaszkodni (Szandaváralja és Terény is völgyben fekszik), hogy aztán utam a Dobra- hegyre vezessen és annak beszántott "csúcsán" keresztülgyalogolva elérjem Cserhátsurányt.
Cserhátsurányba érve ezúttal nem várt népünnepély, így gondoltban már a következő túrát tervezgettem...
A mai túra útvonala:
Becske-
Szanda- hegy (Vár- hegy)-
Szandaváralja-
Hucskó- hegy-
Terényi- szántók-
Terény-
Hrabina-
Öreg- szőlő-
Dobra- hegy-
Cserhátsurány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése