A kimerítő sümegi túra után visszatértem Káldra, hogy onnan folytassam az utamat, az onnan 10 kilométerre fekvő Hosszúperesztegre. Túl nagy felkészültséget sem a szakasz hossza, sem az útvonal jellege nem igényelt, így kényelmes erdőjárásra készültem. Mielőtt elhagytam volna Káldot, lesétáltam a település egykori harmadosztályú vasúti felvételi épületéhez. Itt húzódott ugyanis a 928-as Sárvár- Zalabér- Batyk vasútvonal, melyet a hírhedt 1968-as közlekedési koncepció keretein belül számoltak fel.
Az egykori vasúti felvételi épület... |
...és őrház Káldon |
Betonaljak kandikálnak ki a földből |
Az épület meglepően jó állapotban áll, mely most a helyi vízművek tulajdona. Bár a síneket rég felszedték, a felvételi épület, az őrház ma is áll. Az egykori vágányok helyét átvette a dzsindzsa, ugyanakkor a szétdobált betonaljak egy része ma is fellelhető a földben. A vonalat keresztező bekötőút burkolatában pedig tisztán kivehető a sínek helye, mely egyben azt is jelenti, hogy az úton legalább négy évtizede nem cseréltek burkolatot...
Áteresz maradványok az út szélén |
Az út burkolatában kiválóan látszik az egykori vonalvezetés. A sínek helyén ma már susnyás nőtt... |
Bár még kutakodtam volna emlékek után, de sajnos mennem kellett, így aztán elindultam az Országos Kéktúra 25-ös túraszakaszán Hosszúpereszteg felé. Káldot elhagyva egy rövid időre még visszatértem a Farkas- erdőbe, majd egy éles bal kanyarral a Tomaji- erdő irányába vitt a jelzés. Kényelmes erdőjárás vette kezdetét a jól járható, széles földúton. Miközben Kemeneshát térsége elkényeztetett jobbnál jobb turistautakkal, tudtam, hogy a kutyára jönni fog még dér, és innen körülbelül 250- 300 kilométerre keletre nem lesz ilyen fényes a helyzetem. Az erdőből kiérve nyílt, szántőföldes tér fogadott. A Kéktúrával közös útvonalon haladó Mária utat a hátam mögött hagyva haladtam tovább. Jobbra térve ismét egy erdősávba értem, ahol már enyhe emelkedésbe kezdett az út. Szűk két kilométer után, az erdősávból kiérve ismét a szántós és a nyílt táj fogadott. Szemből a Felső- hegy, illetve nyaralói, azon túl a Farkas- erdő köszönt vissza- immár utoljára.
Kéktúra és Mária út elágazás a Tomaji- erdő határában |
~170 éves keresztek Hosszúpereszteg határában |
Az út erős bal kanyarral szépen Hosszúpereszteg felé fordult, melyet egy nyílegyenes három kilométeres szakasz követett a település határáig. Útközben a szántósok határában több, a 19 század közepéről származó kőkereszt is látható volt, mintegy 170 éve dacolva az idővel és az időjárással. A településre érve, a Szent István király templom mellett elhelyezett pecsételőponton pecsételtem.
20. századi emlékek |
Hosszúpereszteg, Szent István király templom |
Bár csak 10 kilométert gyalogoltam, ennek ellenére a Kéktúra 25-ös túraszakasza kellemes emlékként marad meg az emlékezetemben, ahol volt idő töltődni és kényelmes turistaútjai mellett még vasúti érintettsége is volt. :)
A mai túra útvonala:
Káld-
Tomaji- erdő-
Tacskánd (0565. számú út)-
Hosszúpereszteg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése