2021. október 16., szombat

Országos Kéktúra (22-es számú, OKT-222-221): Szarvaskő- Sirok

Az úrkúti újévi Kéktúra szakasz óta gyakorlatilag egyedül túrázom, így nagy örömömre szolgált, hogy hosszú idő után Évi is be tudott csatlakozni az október 16-i hétvégére tervezett túrámba. Az eseményt azonban már szeptemberben komolyabb szervezés előzte meg, hogy legyen valaki, aki Ferikére ügyel ezekben a napokban. Végül Évi szülei vállalták az egész hétvégés unokázást, így mi most szabadon utazhattunk bármerre. Eleinte úgy számoltunk, hogy Tomival hármasban rójuk a végtelen kilométereket, végül úgy alakult, hogy ketten megyünk.

Szarvaskő régi, de gyönyörűen felújított házai




Ha már Évi velem volt, akkor az volt a célom, hogy egy "emberes" szakaszt találjak neki, ne valami sétányosat. Meghalni nem szerettem volna túra végén, így a híres- hírhedt Kékestető- Sirok túraszakaszt el is vetettem magamban. Jött hát az ötlet, hogy a még mindig bejáratlan és egyben Budapesthez közelebb fekvő 17-es számú túra keményebb, Nagy- Hideg- hegyet és a Csóványost érintő szakaszára menjünk. Ott viszont utolsó információim szerint, jelen pillanatban nincsenek a legjobb állapotban a pecsétek, ezért attól tartva, hogy esetleg hoppon maradok a pecsételésénél, inkább mást megoldást kerestem.

A más megoldást a Bükkben kanyargó 22-es számú túra jelentette, annál is inkább, mert ez Évi egykori otthonától, Egertől nem messze található, így ismert és szeretett tájegységről beszélhettünk. Így hát a Kéktúrás történetemben először, a Bükkben is megtettem az első kilométereimet.

Tekintve, hogy Szarvaskő az Eger- patak völgyében fekszik, innen minden út felfelé vezet. Hozzám méltatlan módon már rögtön a települést követően elnéztem az irányt, így a Kék Háromszög meredeken kapaszkodó, a lehullott levelektől csúszós, sáros ösvényére tévedtünk, amin vissza is kellett ereszkedni, amint rájöttem, hogy rossz irányba megyünk. 
Nos, a helyes irányon haladva is kapaszkodni kellett, amit Évi természetesen meg sem érzett, az én életfunkcióim viszont két perc alatt a béka feneke alatt volt... 

Hegyes- kői pusztaság

Ezt követően viszont egy tisztásra, Hegyes- kő bámulatos kilátópontjára érkeztünk. Fontos megjegyezni, hogy az útvonal mentén a szarvaskőiek, kihelyezett dobozkában kínálták az erre gyalogló  fáradt turisták számára a csokikat. Utólag is köszönjük a kedvességet!
A tisztást elhagyva hagyományos erdőjárás következett, több kilométeren át. Évi újra otthon érezhette magát a semmihez sem hasonlító, igazi bükki erdőben sétálva, mély szurdokok mentén. Kemény, embert próbáló, mászós túrát szerettem volna, ehhez képest egy sétányos, végig remekül járható földúton vezetett túrát kaptam. 

Az őszi erdő a Bükkben

Az első nehézséget igazából az jelentette, mikor a forgalmasabb 2414-es útra vezetett a jelzés, hisz az aszfalton senki sem szeret kilométereken át gyalogolni. Viszonylag gyorsan letértünk az aszfaltozott szakaszról, azt újból jól járható murvás út váltotta. Az enyhén emelkedésnek induló út, az őszi Bükk bámulatos erdejében kanyargott, majd az első pecsételőponthoz, az erdészházhoz érve az emelkedés megenyhült. A rozsnakpusztai erdészház mára sajnos elhagyatottan áll, múltjára sajnos nem sikerült fényt deríteni az interneten sem. 

Előtérben a Bükk hegyvonulatai. háttérben a Mátra északkeleti oldala

A túra második megpróbáltatását a Kígyós- patakot követő dagonyásabb földút szakasz jelentette. Szerencsére itt sem kellett sokat időzni a sár kerülgetésével, így késés nélkül haladhattunk tovább Sirok felé. Egy rövidebb kaptatót követően utunk inkább hasonlított egy széles turistaútra, mintsem egy földútra. Innentől gyakorlatilag eseménytelenül telt a túránk, az út enyhén hullámvasutazva haladt a siroki Várhegy nyergéig. 

Már a Siroki várban járunk- berendezett kovácsműhely

Az alsó vár

Kilátás a felső várból a Mátrára és a Bükkre

Ezek azok a panorámák, amiért érdemes hegyet mászni...

Évi még felmászott a Törökasztal nevű sziklákra és mivel nagyon jó időt mentünk, ezért volt időnk a Siroki- vár megtekintésére, mely mindkettőnk múltjában komoly nyomot hagyott, természetesen pozitív értelemben. A mára felújított várból bámulatos kilátás nyílik a Bükkre és a Mátrára, beleértve a Kékestetőt is. A vár megtekintését követően a településen pecsételtünk, majd kissé elfáradva, de friss élményekkel szálltunk fel a Budapestig közlekedő buszra...

Ereszkedés a Várhegyről

Sirok hangulatos mellékutcái- háttérben a várral


A mai túra útvonala:

     Szarvaskő-
  Hegyeskő-
  Kotymány orma (Egerlátó)-
  Apró ormok (Gilitka gödre)-
  Büdös- kő (Örvény- patak)-
   Rozsnakpuszta, erdészház-
  Szalokma- nyereg-
  Várhegy (Siroki vár)-
    Sirok


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése