Miután gyakorlatilag befejeztem a Kéktúrát a nyugati országrészben (pontosabban egy szakasz maradt hátra), a figyelmem ismét az északi, észak- keleti országrészre irányult. Szerettem volna egy kis folytonosságot fenntartani a bejárások között, ezért választásom a Putnok és Uppony közötti 237-es túraszakaszra esett. A bő 14 kilométeres útvonal a térkép gondos tanulmányozása alapján nem számított különösebben problémásnak, azonban a természet mint már oly sokszor, most is keresztül húzta a számításaimat.
 |
| A sokkal jobb sorsra érdemes Serényi- kastély Putnokon |
 |
| Indul a "vonalbejárás": képen a 87-es Putnok- Eger vasútvonal kiágazása, a 92-es Miskolc- Ózd vasútvonalból Putnokon, az Állomás úti átjárónál |
A putnoki pecsételést követően a jelzés rögtön a Sajómercsét Putnokkal összekötő 2523-as számú főútra vitt, melyen bő 2,5 kilométert kellett gyalogolni. Bár számomra ez lett volna a túra leggyorsabb szakasza, ahol időt tudtam volna megtakarítani, de a főúttal párhuzamos felhagyott egykori 87-es számú Eger- Putnok vasútvonal felépítménye és még meglévő berendezései elvitték a pálmát.
 |
| Működő bejárati jelző a 87-esen, Putnok határában. Az utolsó menetrendszerinti vonat 14 éve, 2009 december 13-án csattogott el... |
 |
| Az utolsó visszatekintés Putnokra, előtérben a Sajó hidjával, jobbra az "ideiglenesen szüneteltetett" 87-es vasútvonallal |
A 2,5 kilométeres aszfaltos távot követően a jelzés a főútról élesen balra, egy jól járható földútra vitt. A Határ- völgy bejératától az út egyenletesen emelkedni kezdett, ezáltal megkezdődött a kapaszkodás az Upponyi- hegység belső csúcsai felé. Ezen a szinte nyílegyenes szakaszon 3 kilométert gyalogoltam változatos tempóban, majd a 333 méter magas Koloska- tetőn átbukva, azt magam mögött hagyva, az eddigi gyenge kaptató jóval meredekebbé vált, mely a Szilas- tetői elágazásig ki is tartott.
 |
| Irány az Upponyi- hegység! |
 |
| Az utolsó kereszt a 87-es vonallal |
 |
| Ez akár egy Studenka Vagonka (Bz) vezetőfülkéjéből is készülhetett volna Sajómercse, Királd irányában |
Itt ágazik ki az Országos Kéktúrából a "Kék Négyzet" jelű turistaút, melyen elindulva egyből Upponyra jutunk. Egykoron ezen az útvonalon folytatódott a Kéktúra, de most csak egy jókora kerülővel, a Három- kő- bércet érintve jutunk el a településre a Kéktúrát követve. Az elágazásnál tartottam egy hosszabb pihenőt, majd indultam tovább a fentebb említett Három- Kő- bérc felé.
 |
| Enyhe, alig észrevehető emelkedés a Szilas- tető irányába. A Határ- völgyben járunk |
 |
| Pazar kilátás volt a Három- Kő- bércnél, a Kéktúra régi útvonalánál |
A Három- Kő- bércnél szintén egy útvonalmódosítás történt, mely nem olyan régi. Korábban a jelzés kivezetett a hegyoldalba, ahonnan viszont pazar a kilátás. Most azonban egy félig- meddig benőtt földúton kellett tovább haladni, mely a Fekete- hegyi- nyeregnél csatlakozott vissza a régi útvonalba. Bár nagyon oda kellett figyelnem, hogy a dzsindzsás földúton ne essek hasra, annak azért örültem, hogy nem egy 30 centi széles ösvényen kellett egyensúlyoznom a hegyoldalban, 430 méter magasban.
 |
| Köves- mál után szembe jött a téli túrák kegyetlen valósága |
Az eddigi nyugodalmas túrám azonban a Köves- mál- nyergénél végleg véget ért. Korábban is voltak sárosabb szakaszok, de ami innentől várt rám, az egy merő dagonya volt az út teljes szélességében. A helyzet odáig fokozódott, hogy komolyan fontolóra vettem, hogy kerülök egyet például a "Kék Háromszögön" át a Lázbérci- víztározóhoz, de végül elvetettem ezt a lehetőséget, tartva attól, hogy azzal se járok sokkal jobban és még több időt vesztek.
 |
| Uppony előtt járunk |
Így hát maradt a küzdés az út(v)iszonyokkal, mely egészen a Mogyorós- gödréig ki is tartott. Ott aztán egy erős balkanyarral már egy jobban járható úton folytattam az eddigi változatos léptékű ereszkedést az Upponyi- hegységből. Upponyra érve szerencsére még bő másfél órám volt arra, hogy levakarjam a sarat a cipőmről. A hazautazást tekintve több lehetőség közül is választhattam, végül úgy határoztam, hogy Miskolc érintésével vonatozok Budapestre. Tettem mindezt azért, mert épp most folyik a miskolci villamos járművezetők gyakorlása Tátrára, hogy a korábban megszerzett típusvizsgájuk érvényessége megmaradjon.
 |
| Jutalom Tátrázás Miskolcon :) |
Így tehát Upponyról Ózd érintésével Miskolcra utaztam, ahol aztán egy pár megállós Tátrázást követően vonatra szálltam. Maga a túra nem volt rossz, de kár volt azért a másfél kilométeres dagonyáért. Mindez egy szárazabb időben szuper lett volna a jól járható, széles földutakkal, így azonban ez a szakasz is besorakozik azok közé, amelyeken emlékezetesen sokat küzdöttem az előre jutásért...
A mai túra útvonala:
Sajóvelezd, elágazás-
Határ- völgy-
Koloska- tető-
Három- Kő- bérc-
Köves- mál- nyerge
Putnok, vasútállomás-
Szilas- tető- nyerge-
Kalica- tető (letérő)-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése