Eredetileg ezt a szakaszt a Zalaszántó- Sümeg túrát is magába foglaló hétvégén szerettem volna teljesíteni, de látva a múltkori túra gyászos kimenetlét, egyértelmű volt, hogy nem tudok két egymást követő nap teljesíteni. Így tehát vissza kellett mennem Zalaszántóra, hogy befejezzem a kimaradó OKT 33-as és 34-es túraszakaszt, melynek teljesítését a mai napra, Október 29-re terveztem. A lábam sajnos nem sokat javult, de bízva abban, hogy ez a túra mindössze 9 kilométer, úgy gondoltam, hogy nem lesz nagyobb gond.
 |
| Érkezés Keszthelyre |
 |
| Visszatekintés a tisztásra Zalaszántó határában |
Zalaszántóról gyorsan kijutottam, majd a jelzés le is vitt az útról jobbra egy tisztásra. A tisztáson keresztülhaladva rögtön feltárultak a Rezi illetve a Púpos- hegyek csúcsai. Az előbbi tetején áll a Rezi- vár, melyhez a Tátika- várhoz hasonlóan a "Kék L" jelzésű turistaút vezet fel. A tisztást elhagyva a Kéktúra rég látott susnyásba vitt, majd a Gyöngyös- folyást keresztezve beléptem az erdőbe.
 |
| A Kéktúra a dzsindzsába vitt |
Az út eleinte szintben haladt a Rezi- hegy oldalában, majd gyengén emelkedésnek indult. Azt természetesen tudtam, hogy ezúttal nem úszom meg az emelkedőt, de az emelkedés valódi meredeksége sokszor kérdéses az ilyen jellegű túrák előtt. Miközben gyalogoltam felfelé még meg is jegyeztem magamban, hogy egész jól bírom és milyen jó, hogy ennyivel megúszom. Aztán nagyjából a Rezi- vár vonalában, de attól legalább 150 méterrel lejjebb gyorsan elpártolt az eddigi szerencsém. Ugyanis az eddigi egész vállalható turistaút rég látott brutális emelkedésnek indult.
 |
| Híd melyről mindent is olvastam (megrongálódott, elvitte a víz stb.) a túrát megelőző napokban. A Gyöngyös- folyásnál járunk |
 |
| Eleinte nem volt jele komolyabb emelkedésnek |
Abba már bele sem mertem gondolni, hogy ezt a körülbelül 400 méteres szakaszt mennyi idő alatt jártam le, de mire felértem, úgy éreztem magamat, mint aki 30 kilométert túrázott le szélsőséges körülmények között. Az emelkedőt követően az időközben becsatlakozott "Kék L" jelzés balra lecsatlakozott a Kékről és egy autók által is járható murvás útra vitte azokat, akik fel szerettek volna menni a várhoz. Maga a Kéktúra jobbra vitt, immár enyhe ereszkedésben, de mielőtt tovább mentem volna, muszáj volt egy kis pihenőt tartani, mert a teljes életképtelenség lett úrrá rajtam.
 |
| Volt ahol már beköszöntött az ősz |
A pihenő után folytattam az utam lefelé a várral azonos nevű település, Rezi felé. A Szent Ilona forrásnál magam mögött hagytam az erdőt, majd egy nyílt, bokros területre értem. Innentől kezdve szintben, egy nyílegyenes, murvás úton haladtam tovább a település felé. A körülbelül másfél kilométeres eseménytelen gyaloglást követően értem el Rezit. Itt pecsételnem kellett, majd a pecsételést követően azonnal indultam tovább a végcél, a közigazgatásilag Cserszegtomajhoz tartozó, de valójában Rezitől mindössze másfél kilométerre található Gyöngyösi csárda felé.
 |
| Bár a kép nem adja vissza, itt már kezdtem érezni az emelkedés nehézségét |
 |
| Az erdőt bokros, majd szántós váltotta a Szent- Ilona forrásnál |
Rezit a hátam mögött hagyva szőlő ültetvények mellett vitt a jelzés, majd az eddigi murvás útról letérve egy szűk ösvényen haladtam tovább, ismét belépve az erdőbe. Az ösvény ezen a ponton ereszkedésnek indult, mely a túra végéig már nem is változott. Közel fél kilométeres ereszkedést követően házak jelentek meg az erdő határában, az ösvény pedig aszfaltútra vitt, melynek végén már a Kéktúra tájékoztató táblája állt, felfüggesztve a pecsétdobozzal.
A mai túra útvonala:
Szent Ilona- forrás-
Fehér- szőlők-
Zalaszántó-
Gyöngyös- folyás átkelés-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése