2022. október 31., hétfő

Országos Kéktúra (23-as számú, OKT-232-231): Bélapátfalva- Szarvaskő /2. nap

 Reggel a tegnap este elfogyasztott számtalan virslis tekerccsel, másfél liter sörrel, két pálinkával és érzésre úgy 10000 óra alváshiánnyal együtt ébredtem. :D 
Valahogy nem bántam, hogy ezen a napon körülbelül csak 10 kilométert kell megtenni...
 Jó lesz a levezetőnek- gondoltam.
Terv szerint Szarvaskőig autóval, majd Bélapátfalváig busszal mentünk, hogy onnan visszatúrázva az autó már helyben legyen. A csapat egy részével Egerben, a többiekkel Szarvaskőn találkoztunk. 



Felújítás alatt a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom

Bélapátfalvára érve olyan érzés fogott el, mintha nem is tegnap este jártunk volna erre. A Bél- kőre vezető Apátság úton végig sétálva, a temetőnél hagytuk el a település határát. Ezen a részen nem teljesen volt világos a Kéktúra útvonalvezetése, de nem is volt annyira lényeges, mert a ciszterci apátsági templomot mindenképp szerettük volna megnézni. Az épület természetesen felújítás alatt volt, ezért épp csak annyi időt töltöttünk itt, hogy egy kicsit szusszanjunk a gyenge kaptatót követően. 

Útban a Telekessy vendégház felé, ülepedő ködben



A Kis- Szoros- nyereg (548 m)

Az apátságot elhagyva folytattuk utunkat a közbenső pecsételőhely, a Telekessy vendégház felé. Az őszi ligetes erdőn jól járható, széles turistaút vezetett keresztül, mely alkalmat adott arra, hogy a rég nem látott barátokkal elmélyedjünk a beszélgetésben. A vendégháznál történő pecsételést és egy újabb laza pihenőt követően kaptató kezdődött, mely egészen a Kis- Szoros- nyergéig tartott. A térségre ismét leszállt a köd, bár ez korántsem volt akkora, mint amivel az előző este kellett, hogy szembesüljünk. A nyeregtől tovább haladva ereszkedésnek indult az út egészen a Gilitka- forrásig. 

A túra másik történelmi látványossága a Szent Anna, avagy a Gilitka- kápolna volt

Gombák (Évike fotó)

(Évike fotó)

Onnan újabb kaptató következett, de már jóval lazább, mint ami a Kis- Szoros- nyergéig vitt. A Köves- bérc, Tardos- tető, Veres- oldal alkotta vonalban, a hegygerincen haladva az eddigi széles utunk lényegében ösvénnyé szűkült. A hegygerincet elhagyva aztán lélegzetelállító panoráma nyílt Szarvaskőre és a környező hegyekre. Kicsit sajnáltam a ködöt és a párát, de aki ősszel, illetve télen indul útnak annak ezzel számolnia kell. A kötelező fotók elkészülte után a szakasz legnehezebb része következett. Az erősen ereszkedésnek induló szűk ösvényen ismét köveken, kisebb sziklákon kellett átlépni, megkerülni. Ezen a ponton már segítségre szorultam, de ebben is számíthattam a többiekre. A várat a Kéktúra csak részben érinti, ezért nem is nagyon éreztem azt, hogy nekem oda el kéne menni. Addigra már meglehetősen elfáradt a lábam és azért még bőven volt esése az útnak. Szarvaskőhöz közeledve aztán a leejtés enyhült, az út pedig ismét kiszélesedett. 

Tardos- tető

(Évike fotó)

Szarvaskőn ezúttal a vasútállomás mellett pecsételtem, reménykedve abban, hogy esetleg lesz akkora szerencsém, hogy a menetrend szerint Szilvásvárad felől érkező Bz-t épp lekaphassam. Sajnos ez nem jött be- mint később kiderült balesetezett a vonat...
Bár a vonatfotózás esélye elszállt, összességében egy remek napot zártam egy remek társasággal. Az elmúlt 7 év és bő 600 kilométer alatt sosem fordult elő olyan, hogy ennyien kísértek volna az utamon.
Gitkának és Jocónak pedig külön köszönöm a szíves vendéglátást és szervezést!

Veres- oldal, panoráma


A mai túra útvonala:

    Bélapátfalva vmh.-
  Bélapátfalvi ciszterci apátság-
    Telekessy vendégház-
  Kis- szoros- nyereg-
  Szent Anna (Gilitka) kápolna-
  Tardos- tető-
  Veres- oldal-
     Szarvaskő


Mellettem az elődöm... :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése