Reggel a tegnap este elfogyasztott számtalan virslis tekerccsel, másfél liter sörrel, két pálinkával és érzésre úgy 10000 óra alváshiánnyal együtt ébredtem. :D
Valahogy nem bántam, hogy ezen a napon körülbelül csak 10 kilométert kell megtenni...
Jó lesz a levezetőnek- gondoltam.
Terv szerint Szarvaskőig autóval, majd Bélapátfalváig busszal mentünk, hogy onnan visszatúrázva az autó már helyben legyen. A csapat egy részével Egerben, a többiekkel Szarvaskőn találkoztunk.
Felújítás alatt a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom |
Bélapátfalvára érve olyan érzés fogott el, mintha nem is tegnap este jártunk volna erre. A Bél- kőre vezető Apátság úton végig sétálva, a temetőnél hagytuk el a település határát. Ezen a részen nem teljesen volt világos a Kéktúra útvonalvezetése, de nem is volt annyira lényeges, mert a ciszterci apátsági templomot mindenképp szerettük volna megnézni. Az épület természetesen felújítás alatt volt, ezért épp csak annyi időt töltöttünk itt, hogy egy kicsit szusszanjunk a gyenge kaptatót követően.
Útban a Telekessy vendégház felé, ülepedő ködben |
A Kis- Szoros- nyereg (548 m) |
Az apátságot elhagyva folytattuk utunkat a közbenső pecsételőhely, a Telekessy vendégház felé. Az őszi ligetes erdőn jól járható, széles turistaút vezetett keresztül, mely alkalmat adott arra, hogy a rég nem látott barátokkal elmélyedjünk a beszélgetésben. A vendégháznál történő pecsételést és egy újabb laza pihenőt követően kaptató kezdődött, mely egészen a Kis- Szoros- nyergéig tartott. A térségre ismét leszállt a köd, bár ez korántsem volt akkora, mint amivel az előző este kellett, hogy szembesüljünk. A nyeregtől tovább haladva ereszkedésnek indult az út egészen a Gilitka- forrásig.
A túra másik történelmi látványossága a Szent Anna, avagy a Gilitka- kápolna volt |
Gombák (Évike fotó) |
(Évike fotó) |
Onnan újabb kaptató következett, de már jóval lazább, mint ami a Kis- Szoros- nyergéig vitt. A Köves- bérc, Tardos- tető, Veres- oldal alkotta vonalban, a hegygerincen haladva az eddigi széles utunk lényegében ösvénnyé szűkült. A hegygerincet elhagyva aztán lélegzetelállító panoráma nyílt Szarvaskőre és a környező hegyekre. Kicsit sajnáltam a ködöt és a párát, de aki ősszel, illetve télen indul útnak annak ezzel számolnia kell. A kötelező fotók elkészülte után a szakasz legnehezebb része következett. Az erősen ereszkedésnek induló szűk ösvényen ismét köveken, kisebb sziklákon kellett átlépni, megkerülni. Ezen a ponton már segítségre szorultam, de ebben is számíthattam a többiekre. A várat a Kéktúra csak részben érinti, ezért nem is nagyon éreztem azt, hogy nekem oda el kéne menni. Addigra már meglehetősen elfáradt a lábam és azért még bőven volt esése az útnak. Szarvaskőhöz közeledve aztán a leejtés enyhült, az út pedig ismét kiszélesedett.
Tardos- tető |
(Évike fotó) |
Szarvaskőn ezúttal a vasútállomás mellett pecsételtem, reménykedve abban, hogy esetleg lesz akkora szerencsém, hogy a menetrend szerint Szilvásvárad felől érkező Bz-t épp lekaphassam. Sajnos ez nem jött be- mint később kiderült balesetezett a vonat...
Bár a vonatfotózás esélye elszállt, összességében egy remek napot zártam egy remek társasággal. Az elmúlt 7 év és bő 600 kilométer alatt sosem fordult elő olyan, hogy ennyien kísértek volna az utamon.
Gitkának és Jocónak pedig külön köszönöm a szíves vendéglátást és szervezést!
Veres- oldal, panoráma |
A mai túra útvonala:
Bélapátfalva vmh.-
Bélapátfalvi ciszterci apátság-
Telekessy vendégház-
Kis- szoros- nyereg-
Szent Anna (Gilitka) kápolna-
Tardos- tető-
Veres- oldal-
Szarvaskő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése