Ismét eltelt egy év az utolsó Kékezésem óta. Ami túrázás szempontjából azóta legfontosabb változás, hogy Mór helyett ismét Budapesten "rontjuk a levegőt", de vissza- visszajárunk Mórra is. Így kétfrontos a támadás, nagyobb utazások nélkül tudok a keleti végeken is gyalogolni és igaz ez a Dunántúlra is- egyelőre.
Budapesthez a legközelebb eső végpont, ahol anno még Mártival befejeztem a túrát, az a Cserhát volt, így kézenfekvő volt, hogy négy év után innen folytatom a keleti irányba. Ősagárdtól kellett volna indulnom, de gondoltam egy nagyot és azt mondtam, hogy a következő szakaszt Évivel szeretném legyalogolni Alsópetényig, így az most kimaradt és Kétbodonytól indultam Romhányon át Alsópetényig, a tömegközlekedés sajátossága miatt nyugati irányba.
Kétbodonyban pecsételtem, onnantól kezdve kb. 2,5 kilométernyi országúti séta következett egészen Romhányig. Romhányban a Dió utcai panziónál egy újabb pecsétért kellett megállni, majd folytattam az aszfaltjárást a Batthyány Lajos utcán át egészen a temetőig. Ott véget ért az aszfalt és kezdődhetett a klasszikus erdőjárás. Lelkileg fel voltam készülve a hatalmas dagonyára, tekintve az elmúlt napok csapadékos, párás időjárására, de legnagyobb meglepetésre komolyabb sártengerrel nem találkoztam és ez így is maradt a túra végéig.
A Romhányból kivezető földútról letérve kezdődött a kaptató, amely gyakorlatilag a Prónay kilátóig ki is tartott. A jól kijárt turistaúton két komolyabb szintemelkedés volt, itt ezeket sajnos csak többszöri pihenő után tudtam teljesíteni. A Romhányi- hegy tetejére felérve eldönthettem, hogy jobbra kanyarodok a Kék háromszög jelzésű útra és elsétálok a kilátóig, vagy megyek enyhén balra és folytatom az utamat Alsópetény felé. Az utóbbi mellett döntöttem, tekintve, hogy a ködös, párás időnek köszönhetően amúgy sem látnék sokat a tájból, a világos órák száma pedig már limitálva van, így november közepén. Egy korábbi irtáson át vezetett a Kék jelzés. Érdekesség, hogy a Romhányi-hegy Alsópetény felőli oldala sarasabbnak ígérkezett, mint a romhányi, ez azonban jelentősen továbbra sem befolyásolta a haladásomat. Sőt ekkorra már eljátszottam a gondolattal, hogy az eggyel korábbi busszal is el tudok menni Vácra, nem kell Alsópetényben két órát "csöveznem", hisz most a vírusnak köszönhetően sehova sem tudnék beülni, hogy elüssem az időt. :)
 |
| A Kékesi vadászház |
 |
| Alsópetény és a környező hegyek panorámája |
Kétbodony- Romhány- 
Romhányi- hegy (Prónay- kilátó)- Kékesi vadászház- Alsópetény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése