2016. november 5., szombat

Séta a Nagy-Szénáson

Az esemény óta több mint 2 hónap telt el, de szerettem volna ezt az alapvetően jó hangulatú, de időjárási szempontból lehangoló napot a blogomon is rögzíteni. Szóval korábban Tibivel jött az ötlet, hogy a november 5-i szombaton kéne valamit kezdeni magunkkal, ha már úgy alakult, hogy ráérünk. Több verzió is felmerült, végül egy könnyed séta mellett tettük le a voksunkat, történetesen a Piros jelzésű turistaút Nagykovácsi- Nagy-Szénás szakaszára. A táv egyáltalán nem hosszú, ellenben rommá fotózható. A programhoz Maxi is csatlakozott, így hárman indultunk neki szombaton, Nagykovácsiból. Ezen a napon "természetesen" ahogy korábban is, esőt ígértek délutánra a meteorológusok, akiknek annyira nem akartunk hinni, szintén a korábbi példákat alapul véve. Egy szó mint száz, nekiindultunk a távnak, Nagykovácsiból kiérve az út rögtön erős emelkedésbe kezdett, hogy érezzük a törődést. Tibi természetesen már a zöldövezet első négyzetméterén megtalálta a számára érdekesnek vélt fotótémát, amivel nem is volt semmi gond, hisz nem siettünk sehová. 

Útban a Nagy- Szénás felé
A társaságot nagyjából csak akkor kezdtem el sürgetni, mikor a sötétedésig már csak 2-2,5 óra volt hátra és a Nagy-Szénás még sehol sem volt. Végül időben felértük, majd egy kis szusszanást követően elkezdtük a lélegzetelállítóan szép tájat fényképezni. Szürke, borús idő volt, de ennek is megvolt a maga szépsége, az alacsonyan szálló felhőkkel egyetemben. Fényképezés alatt szinte egyből rám tört a nosztalgia, hisz nem is olyan rég jártam erre, akkor még a Kéktúra keretein belül, melynek ösvénye szintén erre vezet. 

Az Országos Kéktúra 13-as szakasza is itt halad el, a Nagy-Szénás oldalában. Akkor még nem sejtettem, hogy mennyi kalandot és egyben szenvedést is tartogat még a Kék ösvény, melynek a kisebb- nagyobb mértékben a mai napig részese vagyok...
A Nagy-Szénás borult időben. A Kéktúrás utazásaim során sem sikerült sokkal jobb színben fotóznom, így eltökélt szándékom, hogy egyszer úgy jöjjek ide vissza, hogy színek is legyenek tájban... :)

A tájfotózás után egy-két bohóckodós kép is készült, majd tomboló szél mellett- mely általános jellemzője a Szénásnak- az eső is elkezdett cseperegni, így a korábbi terveinkkel ellentétben elindultunk lassan lefelé, hogy még esetleg legyen idő és fény, egy-két kép elkészítésére. Az út a Nagy-Szénástól először enyhén, majd Nagykovácsihoz érve egyre meredekebben lejtett, de a szemerkélő, csöpögő eső ellenére jól járható volt.

Útban Nagykovácsi felé, a Piroson
Összességében elmondható, hogy egy vidám, poénkodós napot zártunk, ugyanakkor kár volt az időjárásért. Ellenben örülhetünk, hogy a séta csak kis részét áztatta szemerkélő, csöpögő eső, amely nagy mértékben nem változtatott a programon. Tibinek és Maxinak köszönöm, hogy velem tartottak. :)


A mai séta útvonala:

    Nagykovácsi-
 Nagykovácsi, Szeles utca-
   Nagy- Szénás-
 Nagykovácsi, Szeles utca-
    Nagykovácsi


1 megjegyzés:

  1. Február második hétvégéje nálam szabad,ha jól tudom,akkor Maxinak is. :) Megyünk újra? :D

    VálaszTörlés